Gasztro-mágia
Mielőtt kijöttem, Skócia kajái közül nagyjából a Highlanderben emlegetett töltött birkabendőt, vagyis haggist ismertem, szóval nem voltak túl nagy várakozásaim, de azért... Na, mindenre rácáfolt a valóság. Az itteni kaja - lehet, hogy már említettem - katasztrofálisan szar. De komolyan. Aztán, mikor elkezdtem pincérkedni, rájöttem, hogy alapvetően velünk etetik a kutyakaját (hogy kutyából van, vagy nekik készül, még vita tárgyát képezi), a vendégeknek szánt koszt annyira nem gáz. Oké, fűszert sokat nem lát, de így legalább kijön az ételek igazi íze, nem? (Hát nem.) Persze, a Fair O'Blair-ben a kaja nem ízetlen, tehát tudnak itt másfélét is.
Viszont: vannak a hotel konyháján érdekességek is, amit azért nem rossz megtapasztalni. Ilyen pl. a málnalekvár (nyami), meg a frissen facsart narancslé, a valódi tejszín, az édességek - a sticky toffee pudding valami állat - és az előételek. Parmesan shortbread. Wow. És megint csak wow. Apró is sütiféle, a tetején sárgabarack-lekvár. Meg a green olive cream cheese. A haggis tortácskával nem vagyok kibékülve, de a fürjtojás... Szóval akadnak jó dolgok, és persze egy csomó illemszabályt is megtanultam az előételek nevén kívül (azért párszor eszembe jut Fülig Jimmy a Piszkos Fredből, amint spanyol előételek nevével szitkozódik...), de ami a legdöbbenetesebb volt, azzal minap futottam össze: sárgarépa-lekvár. De most komolyan. A humuszt, mint olyat oké, megtanultam szeretni, de lekvár zöldségből? Utánanéztem, és találtam rá receptet. Elképesztő. Magamtól eszembe nem jutott volna... Emberek, ha hazajutok, ezt ki kell próbálnom! A parmezános cucc mellett.
A kaján kívül ért más öröm is: megérkezett az új laptopom. A régi kissé halódik (Tania attól fél, hogy felrobban a hangja alapján), ezért kénytelen voltam beújítani egyet (7 év után).
Szóval van itt egy hirdetőoldal, olyasmi, mint Jófogás - megrendelni nem lehet, de fent vannak a kontakadatok. Leleveleztem egy bristoli fiúval a dolgot - először nem akarta adni, mert nem szarakodott volna a postázással -, és elküldte. Szuper cucc, és csak egy kicsit volt drágább, mint ha e-bay-en rendeltem volna - viszont ott meg pluszban rárakják a vámot, amivel meg már sokkal drágábbá válik. Szóval, szerintem, jól jártam. Most tesztelem. De, amíg átrakok mindent... Hajaj.
Erre rá fog menni a következő szabadnapom...
Viszont: vannak a hotel konyháján érdekességek is, amit azért nem rossz megtapasztalni. Ilyen pl. a málnalekvár (nyami), meg a frissen facsart narancslé, a valódi tejszín, az édességek - a sticky toffee pudding valami állat - és az előételek. Parmesan shortbread. Wow. És megint csak wow. Apró is sütiféle, a tetején sárgabarack-lekvár. Meg a green olive cream cheese. A haggis tortácskával nem vagyok kibékülve, de a fürjtojás... Szóval akadnak jó dolgok, és persze egy csomó illemszabályt is megtanultam az előételek nevén kívül (azért párszor eszembe jut Fülig Jimmy a Piszkos Fredből, amint spanyol előételek nevével szitkozódik...), de ami a legdöbbenetesebb volt, azzal minap futottam össze: sárgarépa-lekvár. De most komolyan. A humuszt, mint olyat oké, megtanultam szeretni, de lekvár zöldségből? Utánanéztem, és találtam rá receptet. Elképesztő. Magamtól eszembe nem jutott volna... Emberek, ha hazajutok, ezt ki kell próbálnom! A parmezános cucc mellett.
A kaján kívül ért más öröm is: megérkezett az új laptopom. A régi kissé halódik (Tania attól fél, hogy felrobban a hangja alapján), ezért kénytelen voltam beújítani egyet (7 év után).
Szóval van itt egy hirdetőoldal, olyasmi, mint Jófogás - megrendelni nem lehet, de fent vannak a kontakadatok. Leleveleztem egy bristoli fiúval a dolgot - először nem akarta adni, mert nem szarakodott volna a postázással -, és elküldte. Szuper cucc, és csak egy kicsit volt drágább, mint ha e-bay-en rendeltem volna - viszont ott meg pluszban rárakják a vámot, amivel meg már sokkal drágábbá válik. Szóval, szerintem, jól jártam. Most tesztelem. De, amíg átrakok mindent... Hajaj.
Erre rá fog menni a következő szabadnapom...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése